Oldalak

2015. január 16., péntek

Erdős Pál fiatal kutatói ösztöndíj

A Magyary Zoltán Kuratórium 2014. március 14.-i ülésén döntött a TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program keretében megjelent az "Erdős Pál Fiatal Kutatói Ösztöndíj 2013 (A2-EPFK-13)" elnevezésű kiírás nyertes pályázatairól. Az általam benyújtott A2-EPFK-13-0134 pályázati azonosítón nyilvántartásba vett Az öregedés evolúciója: madarak oxidatív fiziológiájának és sejtkárosodásának filogenetikai összehasonlító vizsgálata című pályázat ösztöndíjtámogatásban részesült.

A támogatás lehetővé tette a kutatói blog elindítását, köszönet érte!


Benyújtott pályázati kézirat 3.

Pályázatom kutatási témája a madarak repülésének és agyméretének költségei és ezekkel kapcsolatos adaptációk. Ehhez filogenetikai komparatív elemzést használok, amely lehetőséget ad arra, hogy egymástól jelentősen eltérő és változatos biológiájú fajok összehasonlításával kapjak választ kérdéseimre. Az első vizsgálatban (lásd első benyújtott kézirat) arra kerestük a választ, hogy a szárny morfológiája és a belső szervek mérete hogyan adaptálódik a hosszútávú vonulási repüléshez és ezek az adaptációk hogyan csökkentik a vonulási repülés magas energetikai és fiziológiai költségeit. A második vizsgálatban (lásd második benyújtott kézirat) arra voltunk kíváncsiak, hogy a tollak szerkezetének evolúciója hogyan függ össze a különböző költségekkel járó repülési típusokkal. A most beküldött kéziratban a repülési költségek és az agyméret egyazon keretben volt tanulmányozva. Azt vizsgáltuk, hogy a teljes agyméret és a különböző kognitív funkciókat ellátó agyrégiók mérete hogyan függ össze a vonulási távolsággal. Három agyrégiót tanulmányoztunk: (1) a végagyat (telencephalon) amelynek szerteágazó szerepe van látásban, innovációban, összetett viselkedések koordinálásban, stb.; (2) a kisagyat (cerebellum), amely a mozgáskoordinációban játszik fontos szerepet; és (3) látókérget (optic tectum), amely a madarak elsődleges vizuális információkat feldolgozó agyterülete. Előző összehasonlító munkák eredményeivel megegyezően azt találtuk, hogy a nagy távolságra vonuló fajok teljes agymérete és telencephalon mérete kisebb, ami alátámasztja az agyszövet energetikai költségességét kiemelő hipotézist. A cerebellum nem függött össze a vonulási távolsággal. A vonulási távolságot a leginkább az optic tectum mérete magyarázta, mégpedig erősen pozitívan függött azzal össze. Ennek alapján arra következtetünk, hogy a vizuális információknak és ezek hatékony feldolgozásának fontos szerepe van a vonuláskori navigációban, a telelő és fészkelő területek lokalizálásában, ami mind komoly kihívás a hosszú vonulási utat megtevő madarak esetében.

Kéziratunkat bírálatra beküldtük az angol királyi társaság egyik kiemelkedő lapjába, a Biology Letters-be.

Vincze O, Vágási CI, Pap PL, Osváth G and Møller AP. Brain regions associated with visual cues are important for bird migration.

2015. január 5., hétfő

Publikáció 4.

Egyik előző bejegyzésben említett és közlésre elfogadott kéziratunk végső szerkesztett formája megjelent a szaklap hivatalos honlapján.

Pap PL, Vágási CI, Vincze O, Osváth G, Veres-Szászka J and Czirják GÁ. 2015. Physiological pace of life: the link between constitutive immunity, developmental period, and metabolic rate in European birds. Oecologia 177: 147–158.