Tudománynépszerűsítő kézirat benyújtása és elfogadása

Célul tűztem ki, hogy pályázatom kutatási témáját egy szélesebb publikum előtt is bemutatom. Ennek érdekében egy tudománynépszerűsítő kéziratot írtunk, amiben törekedtünk közérthetően bemutatni, hogy az oxidatív stressz állapot hogyan befolyásolhatja életünket. Arra a sokakat felcsigázó kérdésre keressük a választ, hogy miért öregedünk és halunk meg. A bevezetőben rámutatunk arra, hogy ez miért egy érdekes biológiai kérdés, milyen vonatkozásai vannak, milyen öregedést magyarázó evolúciós elméletek láttak napvilágot és mit jelent az oxidatív stressz. Majd rátérünk az oxidatív stressz szerepére az öregedésben és górcső alá vesszük azokat az elméleteket, amelyek alapját a sejtszinten történő, oxidatív stressz által előidézett károsodások képezik. Végezetül saját előzetes eredményeinket mutatjuk be, amiben európai madarak filogenetikai összehasonlításával azt találtuk, hogy a testmérethez viszonyított hosszú élettartamú (tehát lassabban öregedő) fajok oxidatív sejtkárosodásának mértéke kisebb.

Kéziratunkat a Magyar Tudományba nyújtottuk be, ahol egy közérthetőséget még inkább segítő nyelvezeti átalakítás után azt közlésre elfogadták.

Vágási CI, Vincze O, Pap PL és Barta Z 2015. Öregedés és oxidatív stressz madaraknál [Ageing and oxidative stress in birds]. Magyar Tudomány (nyomtatásban).

Benyújtott pályázati kézirat 2.

Pályázatom kutatási témájának egyik szála azzal foglalkozik, hogy a repülés milyen költségeket ró és ennek köszönhetően milyen adaptációk evolúciója figyelhető meg madaraknál.

A szárny evezőtollainak szerkezete úgy evolválódik, hogy igazodjon az élőhely és repülés által támasztott igényekhez. Erre a következtetésre jutottunk egy filogenetikai összehasonlító vizsgálatban, melyben 4 tollszerkezetet leíró változót mértünk 137 európai madárfaj esetében. Azt találtuk, hogy a repülési típus (4-szintes kategória változó: termikelő, vitorlázó, csapkodó és énekesmadár típusú repülés) és az élőhely (3-szintes kategória változó: szárazföldi, nedves, vízi élőhely) szignifikánsan magyarázzák az evezőtollak szerkezetének fajok közötti változatosságát. Jelesül, a keveset csapkodó (vagyis termikelő és vitorlázó) madarak evezőtollain az ágak sűrűsége alacsonyabb szemben az intenzíven csapkodó (azaz csapkodó és énekesmadár típusú) repülési módot használó fajokkal. Továbbá, az intenzív szárnycsapásokkal repülő fajok szárnyának csúcsához közelebb álló külső evezőtollak tollszára jelentősen vastagabb, mint a belső evezőtoll tollszára, míg a termikelő/vitorlázó fajoknál a külső és belső evezőtollak tollszár-vastagsága kevésbé tért el egymástól. Az élőhely hatását illetően azt találtuk, hogy a vízi élőhelyhez kötődő fajok evezőtollainak ág és ágacska sűrűsége nagyobb, sőt a vízi fajokon belül a víz alá bukó fajoknál a legsűrűbb a tollzászló összevetve a víz alá nem bukó vízi fajokkal.

Kéziratunkat bírálatra beküldtük a britt ökológiai társaság egyik kiemelkedő lapjába, a Functional Ecology-ba.

Pap PL, Osváth G, Sándor K, Vincze O, Bărbos L, Marton A, Nudds RL and Vágási CI. Interspecific variation in the structural properties of flight feathers in birds indicates adaptation to flight requirements and habitat.