Benyújtott pályázati kézirat 2.

Pályázatom kutatási témájának egyik szála azzal foglalkozik, hogy a repülés milyen költségeket ró és ennek köszönhetően milyen adaptációk evolúciója figyelhető meg madaraknál.

A szárny evezőtollainak szerkezete úgy evolválódik, hogy igazodjon az élőhely és repülés által támasztott igényekhez. Erre a következtetésre jutottunk egy filogenetikai összehasonlító vizsgálatban, melyben 4 tollszerkezetet leíró változót mértünk 137 európai madárfaj esetében. Azt találtuk, hogy a repülési típus (4-szintes kategória változó: termikelő, vitorlázó, csapkodó és énekesmadár típusú repülés) és az élőhely (3-szintes kategória változó: szárazföldi, nedves, vízi élőhely) szignifikánsan magyarázzák az evezőtollak szerkezetének fajok közötti változatosságát. Jelesül, a keveset csapkodó (vagyis termikelő és vitorlázó) madarak evezőtollain az ágak sűrűsége alacsonyabb szemben az intenzíven csapkodó (azaz csapkodó és énekesmadár típusú) repülési módot használó fajokkal. Továbbá, az intenzív szárnycsapásokkal repülő fajok szárnyának csúcsához közelebb álló külső evezőtollak tollszára jelentősen vastagabb, mint a belső evezőtoll tollszára, míg a termikelő/vitorlázó fajoknál a külső és belső evezőtollak tollszár-vastagsága kevésbé tért el egymástól. Az élőhely hatását illetően azt találtuk, hogy a vízi élőhelyhez kötődő fajok evezőtollainak ág és ágacska sűrűsége nagyobb, sőt a vízi fajokon belül a víz alá bukó fajoknál a legsűrűbb a tollzászló összevetve a víz alá nem bukó vízi fajokkal.

Kéziratunkat bírálatra beküldtük a britt ökológiai társaság egyik kiemelkedő lapjába, a Functional Ecology-ba.

Pap PL, Osváth G, Sándor K, Vincze O, Bărbos L, Marton A, Nudds RL and Vágási CI. Interspecific variation in the structural properties of flight feathers in birds indicates adaptation to flight requirements and habitat.